Tűzvédelmi bírság


  19 06 2010 - 16:32:01 | Piktor


A tűz az esetek többségében sajnos nagy károkat okoz. Ennek megelőzésében és elhárításában azonban nemcsak a tűzoltóságnak van igen nagy szerepe, hanem a tűzkárt szenvedett eszközök, ingatlanok és ingóságok tulajdonosainak, használóinak is, akikre nézve a törvény szintén fontos kötelezettségeket telepít. Ha e jogszabályban rögzített tűzvédelmi kötelezettségeket az érintettek megsértik, a tűzvédelmi hatóság tűzvédelmi bírságot szabhat ki.

Tűzvédelmi bírság megfizetésére kötelezett érintettek lehetnek magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek egyaránt.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény tartalmazza a fenti érintetti kör számára a tűzvédelemmel és a műszaki mentéssel kapcsolatos feladatokat és előírásokat, melyek nagy vonalakban az alábbiak:

I. A magánszemélyeknek meg kell ismerniük, meg kell tartaniuk, illetve tartatniuk a tulajdonukban, használatukban lévő épületek, lakások, járművek, gépek, berendezések, eszközök és anyagok használatára és működtetésére vonatkozó tűzmegelőzési szabályokat. Kötelesek gondoskodni továbbá arról, hogy a nevelésük, felügyeletük alatt álló személyek is megszerezzék a tűzvédelmi ismereteket, és tevékenységük során ne okozzanak tüzet, vagy tűzveszélyt.

II. A gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteinek szintén gondoskodniuk kell a jogszabályban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. Így többek kötelesek a tűzvédelmi berendezéseket, készülékeket, felszereléseket, technikai eszközöket állandóan üzemképes állapotban tartani, időszaki ellenőrzésükről gondoskodni, és biztosítani a tűzvédelmi ellenőrzés lehetőségét.

Ez utóbbi személyi körnek Tűzvédelmi Szabályzatot kell készítenie, ha – a munkavégzésben résztvevő családtagokkal együtt – ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, illetve fokozottan tűz és robbanásveszélyes besorolás esetén, valamint kereskedelmi szálláshelyeken. A Tűzvédelmi Szabályzathoz szorosan kapcsolódik az ún. Tűzriadó Terv, melyet külön jogszabályban meghatározott vállalkozásoknak kell elkészíteniük (pl. művelődési létesítmény), tehát nem mindenkinek.

Tűzvédelmi bírság akkor szabható ki, amennyiben:

- a tűzvédelmi szabályt megszegik úgy, ha az közvetlen tűz- vagy robbanásveszélyt, illetőleg tüzet idézett elő, vagy veszélyezteti a személyek biztonságát, akadályozza a mentésüket,

- ha elmulasztják a tűzjelzéshez és tűzoltáshoz szükséges eszköz, felszerelés, készülék, stb. karbantartását, vagy ellenőrzését, vagy rendeltetésétől eltérően használják ezeket,

- ha a munkáltató a törvényben előírt határidőre nem gondoskodott a munkavállalók tűzvédelmi oktatásáról,

- ha a kötelezettek nem készítik el a tűzvédelmi szabályzatot, illetve nem gondoskodnak annak megismertetéséről és betartatásáról,

- ha a tervező, illetőleg a kivitelező valótlan nyilatkozatot ad a tűzvédelmi szabályok, előírások érvényesítésére vonatkozóan,

- ha a tűzvédelmi szakvizsgához kötött tevékenységet szakvizsga nélkül végzik.

A bírság kiszabására az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóság, illetve bizonyos esetekben Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság jogosult. A bírság alsó határa a tűzrendészeti szabálysértésért kiszabható bírság felső határának megfelelő összeg, felső határa pedig, bizonyos kivételektől eltekintve 3 millió forint lehet.

A tűzvédelmi bírság megfizetése a megbírságoltat nem mentesíti a büntetőjogi, illetve a polgárjogi felelősség alól, valamint a létesítési hiányosságot ellensúlyozó, megfelelő védelem kialakítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól sem. A bírság kiszabására a törvény határidőket állapít meg. Ennek megfelelően a tűzvédelmi bírság kiszabására irányuló eljárás a hatóságnak a jogsértésről való tudomásszerzésétől számított 3 hónapon belül, de legkésőbb a jogsértés bekövetkezését követő 1 éven belül indítható meg. Abban az esetben, ha a jogsértés folyamatos magatartásban áll, akkor a fenti határidőket a magatartás abbahagyásától kezdődően kell számítani. Ha pedig a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamilyen helyzetet vagy állapotot nem szűntetnek meg, akkor a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

Tűzvédelmi bírság nemcsak egyszer szabható ki. Ha a bírság kiszabásának feltételei még fennállnak, akkor a bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított 6 hónap elteltével ismételten kiszabható.

A tűzvédelmi bírság fontos bevételi forrást jelent egyrészt a tűzoltóságnak, másrészt a költségvetésnek. A bírság összegét a tűzvédelmi hatóság kezeli, de a hozzá befizetett összeg 50%-át folyamatosan, de legkésőbb minden negyedévet követő hónap 30. napjáig köteles átutalni a központi költségvetésben külön erre meghatározott keretszámlára. A fennmaradó 50% a tűzoltóságot fenntartó helyi önkormányzat számlájára kerül, mely az önkormányzat költségvetésének részét képezi.

A tűzvédelmi bírságból származó bevétel csak meghatározott célokra használható fel, úgy mint tájékoztatási eszközök létesítésére, üzemeltetésére, tűzoltó célú szakképzéshez szükséges eszközök, felszerelések fejlesztésére, felújítására.

Dr. Horváth Viktória
D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
(2010. június 18.)




Forrás:Lánglovagok.hu



Hírkategóriák